High-Tech Suli tábor

1. nap:
Kilenc diák arra vállalkozott, hogy felkutatja a hősöket és megalkotja a saját históriáját egy digitális történettel.
Az első napon a hősök fogalmát jártuk körül; a szuperhősök mellett nagy szerep jutott a mindennapok hőseinek is.
Külön öröm volt, hogy meglátogatott bennünket egy rendőr, Tomis Károly főtörzszászlós, akit “kikérdeztünk” arról, hogy mellyek a rendőrök legjellemzőbb tulajdonságai. Így egy szuper tulajdonság-gyűjteménnyel és egy rendőrautó “átvizsgálásával” zárult a találkozás.
A történetünket a RedBox adaptálásával dolgozzuk fel, és egy saját hősös kisfilmet szeretnénk a héten elkészíteni.  Ehhez megismertük a 3D tervezés olyan lehetőségeit, amikkel “hősöket” tudunk tervezni. Egy valamirevaló hősnek kell egy szimbólum és eszközök is. Mi egy szuper járgányt választottuk, amihez kapcsolódóan a Spike-ok építésével és programozásával is foglalkoztunk ma.
2. nap:
A rendőrök után kedden meglátogatott bennünket egy önkéntes tűzoltó, Kovács György és a Heim Pál Kórház gyereksebésze, Dr. Rinwald Zoltán.
Megtudtuk, hogy a hősök közös tulajdonsága az, hogy segítenek a rászorulókon, valamint a tűzoltók, rendőrök és mentősök csapatként dolgoznak. Munkájuk során fontos, hogy olyat tudnak, amit más nem.
A nap többi részében Spike-ot programoztak a kisebbek, majd a nagyobbak segítségével megismerték a 3D nyomtatás alapjait. Saját, védelmező szimbólumokat terveztünk, és hozzákezdtünk a történetünk szereplőinek megtervezéséhez is.
3. nap:
A napunk egy nem mindennapi látogatással kezdődött. A szuperhősök időnként “mindent látnak”… Megtudtuk, hogy a rendőrök is rendelkeznek ilyen képességgel, így Tomis Károly meghívására ellátogattunk a Zuglói Rendészeti Központba, ahol láthattuk, ahogyan a központ munkatársai pillanatokon belül segítséget tudnak nyújtani, ha szükség van rá.
A látogatásunk után a történetünk megalkotásához rendszereztük, hogy mi kell egy jó storyhoz, majd az ötletekből terveztünk, nyomtattunk, a forgatókönyvíró csapat pedig hozzákezdett a történetünk kreatív írásához.
4. nap:
Délelőtt a táborban egy új eszközt ismertünk meg: a lézervágót. Kezdésnek gravíroztunk egy HTS feliratot, majd mindenki tervezett magának egy szimbólumot, amit kivágtunk. Ezután a történetünket alakítottuk, formáltuk és a nap során a szereplőket, hősöket terveztük meg. Közben megérkeztek a HTS operatőrei és a napunkat ők is végigkövették. Volt mivel büszkélkednünk, mert sok-sok mindent meg tudtunk mutatni nekik. A 3D nyomtatás a hősök témán kívül személyes érzések, gondolatok megfogalmazását is generálta, így “csak úgy pluszban” készültek tesós és szülőknek szóló, szívből jövő üzenetek is.
5. nap:

Az utolsó napunkon az volt a feladatunk, hogy “életre keltsük” a hét során megálmodott és közösen kitalált karaktereket, figurákat, robotokat. Terveink szerint rövid filmecskében összegeztük a hét gondolatait, a szuperhősök és valódi karakterek összegyúrásával.

Mit tanulhattak a tábor alatt a gyerekek? A legfontosabb, hogy csapatként együtt tudott működni 9, 9-15 éves korú diák közös célok mentén. Közben a kreatív tárgyalkotásba és a Spike robotok programozásába nem csak “belekóstoltak”, hanem olyan messzire jutottak, amire a tábor tervezésekor nem is mertünk gondolni.
Mindez nem jöhetett volna létre, ha nincsenek a gyerekek mellett támogató felnőttek: Hajdú Tímea, aki még csak hallgató, de robotos tudásával és kitűnő probléma-/konfliktusmegoldó képességével a tábor meghatározó egyénisége volt. Kecseti Noémi digitális asszisztens a tőle megszokott módon folyamatosan támogatta a csapatot, ott segített, ahol szükség volt rá. Keményffy Tamás drámapedagógus hallgatóként számos ötlettel vitte előre a táborban folyó munkát. Asszisztenseink, Ötvös Viktória és Szamosi Csaba igazi “kiscserkészek” voltak, ahol tudtak, segítettek. Nem szeretnénk megfeledkezni a háttérben dolgozó Csurgó Krisztináról és Bátovszki Mariannról, valamint igazgatónkról, Locsmándi Alajosról.

Ez a tábor nem jöhetett volna létre, ha nincs a High-Tech Suli. Köszönjük!

Barsy Anna, táborvezető