DÖK csapatépítő

Az idei évben, a „Mentális egészség és jóllét évében” a Diákönkormányzat tagjainak csapatépítő programot szerveztünk, az egymás közötti kommunikáció fejlődése érdekében.

Az iskolánkban 3. évfolyamtól a 12. évfolyamig vannak az osztályoknak DÖK képviselői. A 2025/26-os tanévben összesen 34 diák kapcsolódott be a DÖK közösségbe. Az életkori széles skála megnehezíti a csoporton belüli kommunikációt. Egy „kisebb” nehezebben szólít meg egy magasabb évfolyamon levő diákot, míg lehet, hogy egy idősebb tanuló nem tud szót érteni egy fiatalabbal. Az őszi szünet utáni foglalkozáson az iskolában tartózkodó diákok közül mind a 27-en részt vettek a „kötelező” csapatépítésen.

A Velem Lehet Beszélgetni program szervezőit kerestem fel a foglalkozás megtartására. Kezdeményezésük célja az egészen egyszerű, mindennapi kommunikáció ösztönzése, a személyes beszélgetések, a kapcsolatteremtés elősegítése, annak az érzésnek az erősítése, hogy tudunk és lehet másokkal beszélgetni, hogy egy nyitott, befogadó, egymással kapcsolódni vágyó közösség tagjai vagyunk.

A négy fős csoportok kisebb ráhangolódás és fészkelődés után jól tudtak együtt dolgozni, a 3.-5.-7.-10.-es osztály képviselői ugyanolyan lelkesen alkottak, mint a 4.-7.-9.-12.-es csoport tagjai. A gyerekek visszajelzései szerint hasznos volt ez a program, mert a legvégére a csoportok nagyon jól együtt tudtak működni a közös szuperhős létrehozásában.

Farkas Bernadett

Egyik diákunk pedig saját élménybeszámolót is írt:

„A Mozgásjavítóban a DÖK-ös napunk most nem a szokásos ülésekről meg ötletelésekről szólt, hanem egy DÖK-csapatépítőről, ahol a cél az volt, hogy jobban megismerjük egymást, és megtanuljunk együtt dolgozni, kicsik és nagyobbak közösen.

Mindenkit vegyesen osztottak be hat csapatba, hogy tényleg keveredjenek az évfolyamok. A feladatunk az volt, hogy kitaláljunk egy saját szuperhőst, aki a csapatunkat képviseli. De nem ám akármilyen hőst! Mindenkinek hozzá kellett adnia a saját ötletét, és egyéni képességet kellett adni a szuperhősnek olyat, amiben kicsit minden csapattag benne volt. Miután közösen kitaláltuk a szuperhőst, le is rajzoltuk, és közben rengeteget nevettünk, ötleteltünk, segítettük egymást. Az egészben az együttműködés volt a legfontosabb: mindenkinek be kellett kapcsolódnia, a legkisebbektől a legnagyobbakig.

A nap végére nemcsak menő szuperhősök születtek egyedi képességekkel, hanem igazi csapategység is. Megtanultuk, hogyha mindenki hozzáteszi a saját részét, abból valami szuper jön ki. Akár egy közös siker vagy akár egy új barátság.”

Bódi Dóri 9.A