„Hetedhét országon is túl” nyári Hight-Tech Suli tábor
1. tábori nap (2026. július 6.)
Mesés kalandokkal indult a táborunk első napja!
Reggel A róka, a medve és a szegényember című népmesével hangolódtunk rá a hét témájára, majd kezdetét vette a High-Tech Suli Programhoz kapcsolódó első küldetésünk. A gyerekek csoportokban dolgoztak, és különböző mesei helyszíneket húztak. Ezután BlueBot robotok segítségével kellett eljuttatniuk a mesehősöket a kijelölt helyszínekre. Az út azonban nem volt egyszerű: kincseket, térképeket és aranyat kellett összegyűjteniük, miközben a robotokat önállóan programozták és együtt keresték a legjobb útvonalakat. A feladat során játékosan ismerkedtek a robotprogramozás alapjaival, fejlesztve logikai gondolkodásukat és együttműködési készségüket.
Délelőtt közösen eljátszottuk a Kőleves című népmesét, amelyet aztán nemcsak a képzeletünkben élhettünk át: Klári néni valódi kőlevest főzött nekünk ebédre, ami nagy sikert aratott.
A délután sem telt eseménytelenül. Egy mesebeli akadálypályán próbára tettük ügyességünket: kivezettük a táltosokat az istállóból, kihúztuk egymást a mocsárból, megszereztük az elvarázsolt kastély csengőjét és visszajuttattuk az Óperenciás-tengerbe az aranyhalakat.
A gyerekek lelkesen és kitartóan teljesítették a próbatételeket, akár az igazi mesehősök.
A nap végére rengeteg élménnyel, közös kalanddal és mosollyal gazdagodtunk.
2. tábori nap (2026. július 7.)
A második napon a mesék szereplői kerültek a középpontba táborunkban.
A napot a Csillagszemű juhász című népmese meghallgatásával kezdtük, majd arról beszélgettünk, hogyan képzeljük el a mesék királyait, királylányait, juhászait és más hőseit. Milyen ruhát viselnek? Milyen koronájuk van? Mitől különlegesek?
A gyerekek ezután maguk is mesehősökké válhattak. Saját palástot díszítettek textilfestékkel, majd koronát készítettek hozzá, így mindenki egyedi, személyre szabott viselettel gazdagodott. A kreatív műhelymunka során rongybabák és fakanálbábok is készültek, amelyek hamar életre keltek a gyerekek fantáziájának köszönhetően.
Az ebéd külön említést érdemel: Klári néni bolognai spagettije osztatlan sikert aratott, többen repetáztak is belőle.
A délutánt a Tulipánból lett királyfi című meséhez kapcsolódó meseösvényen töltöttük. A gyerekek különböző próbatételeket teljesítettek, ügyességi feladatokat oldottak meg, majd egy közös tánccal zártuk a kalandot.
3. tábori nap (2026. július 8.)
Szerdán sem maradtunk mesés kalandok nélkül!
A napot rögtön egy közös mesedramatizálással kezdtük: életre keltettük a Tulipánból lett királyfi történetét, és együtt bújtunk a mese szereplőinek bőrébe.
Ezután felkészítettük mesehősünket a hosszú útra. Mindenki saját tarisznyát készített és díszített, majd kipróbáltuk a kötélverést is. Nem is gondoltuk volna, milyen komoly munka egy erős kötél elkészítése! A nagy utazásra természetesen elemózsiára is szükség volt, ezért közösen megsütöttük a hamuban sült pogácsákat.
Ezután a gyerekek megtervezték saját koronás kulcstartójukat, amelyet 3D-ben modelleztek, majd Noémi néni segítségével ki is nyomtattunk azokat. Nagy élmény volt látni, ahogy a számítógépen megalkotott tervek valódi tárgyakká válnak.
A délután folyamán ismét a mesék világába kalandoztunk. A Pereputty Társulat előadásában megismerkedtünk Piros Malaccal és kalandos történetével. A gyerekek érdeklődve követték az előadást, és sokat nevettünk a mese fordulatain.
4. tábori nap (2026. július 9.)
A csütörtöki napot is egy mesével kezdtük: megismerkedtünk Nyakigláb, Csupaháj és Málészáj történetével, majd útra keltünk, hogy feltérképezzük, hogyan élhettek egykor a népmesék szereplői.
A Szentendrei Skanzenben bepillantást nyertünk a régi falusi élet mindennapjaiba. Megnéztük, milyen volt egy parasztház belülről, hogyan élt együtt egy család egyetlen szobában, és milyen körülmények között nőttek fel a gyerekek annak idején.
A diákok nemcsak nézelődtek, hanem maguk is kipróbálhatták a különböző mesterségeket és a ház körüli tevékenységeket. Vajat köpültek, kukoricát morzsoltak és daráltak, sőt még a fűrészelést is kipróbálták.
A sok munka után jól esett a helyi pékségben sült, friss kenyérlángos, majd egy kis pihenőt követően meglátogattuk a szélmalmot is. Miklós gazda rengeteg érdekességet mesélt nekünk, tanulóink pedig kíváncsian kérdeztek és fedezték fel a malom működésének titkait.
Tartalmas, élményekkel teli napot töltöttünk együtt, és bár a nap végére kellemesen elfáradtunk, rengeteg új tudással és szép emlékkel gazdagodva tértünk haza.
5. tábori nap (2026. július 10.)
Az utolsó nap sem indulhatott mese nélkül: a gyerekek a Macskacicó című népmesével kezdték a reggelt. A mese meghallgatása után azonnal megkezdődött a készülődés a nagy feladatra. Kiosztottuk a szerepeket, előkerestük a jelmezeket, összegyűjtöttük a kellékeket, és kiválasztottuk a mese helyszíneihez illő háttereket.
Az előkészületek után mindenki elfoglalta a helyét, és kezdetét vette a Macskacicó című diafilm felvétele. A gyerekek igazi színészként dolgoztak: figyelmesen követték az instrukciókat, türelmesen pózoltak, és nagy lelkesedéssel keltették életre a mese szereplőit. A közös munka eredményeként még ebéd előtt elkészültek a felvételek, amelyekből hamarosan egy kisfilm készül.
A finom ebéd után a hét során készült alkotásokból rendeztünk kiállítást. Büszkén néztük végig a palástokat, koronákat, bábokat, tarisznyákat és a 3D nyomtatással készült kulcstartókat, amelyek mind a gyerekek kreativitását dicsérik.
Délután nagy örömmel fogadtuk a szülőket, akik ezen a napon korábban érkeztek, hogy együtt zárhassuk le a tábort. A közös program egy vidám Kahoot-kvízzel indult, amelyben a hét meséiről és közös élményeiről kellett számot adniuk a családoknak.
A vetélkedő után a gyerekek és szüleik együtt vágtak neki a Kiskakas gyémánt félkrajcárja meseösvénynek. Közösen kiásták a gyémántfélkrajcárokat, kimerték a kút vizét, eloltották a tüzet, megkeresték az összes darazsat, és a török császár három kádnyi aranyát és gyémántját is sikeresen szétválogatták.
A sok kaland után jólesett a frissen sült muffin, majd elérkezett a tábor legünnepélyesebb pillanata: az oklevelek átadása. Minden résztvevő átvehette a „Mesék Bajnoka” elismerő oklevelet, valamint jutalmul a saját varázskulcsát is.
Ezzel véget ért a „Hetedhét országon is túl” mesetábor. Az elmúlt napok során játszottunk, alkottunk, robotokat programoztunk, 3D-ben terveztünk, kirándultunk és együtt kalandoztunk a népmesék világában.
Nagyon jól éreztük magunkat, és reméljük, hogy a gyerekek legalább annyi szép élménnyel tértek haza, amennyit mi kaptunk tőlük. Köszönjük a szülők bizalmát, a gyerekek lelkesedését, és mindenkinek szép, élményekben gazdag nyarat kívánunk!
A tábor a Zsótér Pál Alapítvány és az Alapítvány az Innovatív Oktatásért támogatásával valósult meg.

















