Válogatás a gyerekek fogalmazásaiból…
„Szünet után hétfőn színházba indultunk az osztállyal. Már nagyon vártam.
Elindultunk, és a villamosmegállóban sokat kellett várni, mert nem jött alacsony padlós. Már a hatodik is elment, és a hetedikre felszálltunk úgy, hogy Péter bácsi és Tamás bácsi megfogta a székemet, és fölemeltek. Útközben szórakoztattam Péter bácsit, és azt mondta, hogy fönt hagy a villamoson.
Az előadás unalmas volt. Nekem ez a véleményem.”
(Kisházi Vivien)
„A János vitéz előadásra hétfőn mentünk, villamossal. Az út egészen érdekes volt, sokat beszéltünk meg nézelődtünk.
Az előadás részben tetszett, részben nem. Ami tetszett benne, amikor Iluska meghalt, és János vitéz elment Tündérországba, és bedobta a rózsát a vízbe, és Iluska visszatért a halálból. Az is tetszett, amikor elmentek Franciaországba, és a törökkel harcoltak. És az is jó volt, amikor a csatába készültek a magyar hadsereggel, és János vitéznek meg kellett ülnie Táncost.
Ami nem tetszett annyira, hogy amit egyszer eljátszottak, azt utána még egyszer elmondták. Meg az egész első felvonás szerintem unalmas volt.
De azért az egész egy élmény volt. Szerintem legalább egyszer mindenki látogasson el a Nemzeti Színházba.”
(Csike Boglárka)
„Hétfőn elmentünk az osztállyal a Nemzeti Színházba, és megnéztük a János vitézt.
Nekem az első felvonás nem tetszett, mert féltem a zsiványoktól, a tűztől és a törököktől. Az első felvonás után 20 perces szünet volt. Azután kezdődött a második felvonás, az már jó volt, és vicces. Nagyon tetszett Iluska, a boszorkányok, a vitézek, a sárkány, a horgász és János vitéz. Lehetett rajta sírni és nevetni is.
Nagyon szép volt Tündérország.
Amikor vége lett a János vitéznek, mindenki ment haza, vagy az iskolába. Én anyukámmal és a keresztanyukámmal autóval, a többiek meg villamossal…”
(Kovács Boglárka)